Sziasztok! Mentő megoldásként, hogy ne maradjatok fejezet nélkül, ezúttal is én hoztam egy kis olvasni valót:))
Naomi.
Igazából csak másnap akartam neki telefonálni, de amikor meghallottam Alex hangját, a tévé elől... Inkább úgy döntöttem, azonnal felhívom. Semmi kedvem nem volt vele egy levegőt szívni.
Előkotortam a zsebemből a telefonom, és a papírcetlit is, amin Josh üzenete állt. Rutinos mozdulatokkal bepötyögtem a számát, és megnyomtam a zöld gombot.
A vonal percekig csak búgott-berregett, de senki nem jelentkezett, végül egy hangos sípolás után egy kellemesnek aligha mondható, monoton, gépszerű női hang elsorolta a számokat egyesével, aztán megkért, hogy a sípszó után hagyjak egy üzenetet, mert a felhasználó nem elérhető.
Odafordultam a komódhoz, letettem a telefonomat, és a laptopomat kezdtem keresni, de seholsem találtam, pedig határozottan emlékeztem, hogy odatettem, a vekker mellé.
-Ricsi, nem láttad a...? Gépemet - fejeztem be a kérdő mondatot végül mérgesen fújtatva, hisz megláttam a kikapcsolt laptopot, a kanapén, Ricsi keze mellett. Futó pillantást vetve a tévében látható interjúra (Alex és én, hát ki más?), és szemforgatva az időközben bekapcsolt számítógépemre összpontosítottam. - Meddig fogják még ezt a szart adni? Legalább hatvanadszor megy.
-Szinte minden ilyen műsorban leadják, aztán már senki nem fog emlékezni rá - legyintett Kel.
-Hogy van az, hogy itt még képesek voltatok egy levegőt szívni? - ráncolta a homlokát Bron.
-Túl sok volt a szemtanú - feleltem gondolodás nélkül, aztán böngészni kezdtem a különböző cikkeket a neten. Az egyik szennylap internetes verziójában például ezt írták:
"Magyar lány az Újvilágban!
A Summit Entertainment nem is olyan régen kiírt egy pályázatot, aminek nem kis nyeremény volt a tétje. Az, aki az egyik Twilight Saga könyv megvásárlása után kitöltötte az eladóktól kapott cetlit, bedobta az erre kinevezett dobozba, annak esélye volt arra, hogy megnyerje a látogatást az Eclipse forgatására. A szerencsés nyertesnek biztosítják a lehetőséget, hogy magával vigyen valakit, akit szeretne, a szállást, mind a nyolc hónapon keresztül, az ellátást, és a repülőjegyeket, a költőpénzt viszont természetesen saját költségre kellet vállani.
A pécsi származású lány barátait elég nehéz volt megtalálni, közvetlenül az után, hogy a cég közzétette a hivatalos honlapján a nyertes nevét: Szabó Gabriella.
-Nem tudom, én nem beszéltem vele. Azt sem tudtam, hogy elutazott - nyilatkozta egy régi osztálytársa szűkszavúan.
-Én tudtam, talán én voltam az egyetlen akinek elmondta, Ricsin kívül. Horváth Ricsit vitte magával - magyarázta egy másik barát, aki szintén nyolc éven keresztül erősítette a lány osztályát. A névtelenséget kérő barátok egész lelkesen feleltek a feltett kérdésekre, mint például a Ricsi és Gabi között lévő kapcsolatról.
-Sosem néztek egymásra úgy, mint potenciális áldozatokra. Nagyon jó barátok, egyszerűen képtelenek összeveszni, még akkor sem, ha vitatkoznak valamin, de nincs köztük semmi. Még csak a szikra sincs meg - nyilatkozták többen is.
A következő kérdés a lány Twilight-hoz való viszonyulása volt.
-Tulajdonképpen nem is a Twilight-ért van oda, nem is tudom, ha egyszer megnézte a filmeket, akkor már talán sokat mondtam. Amúgy sem az a rajongó típus, nem hozza lázba, hogy egy hírességgel kell egy légtérbe lennie, a színészeknek nem kell attól tartania, hogy letépi róluk a ruhát. Talán inkább az, hogy nagyon jó szeme van a pasikhoz, és gyengéje a kigyúrt test, illetve a kockahas... Kellan, vagy Taylor felsőteste esetleg okozhat neki pár kínos percet, de szerintem elég jó színész ahhoz, hogy tudja kezelni ezeket a helyzeteket.
-Sosem említett semmit, hogy valamelyik színész közelebb állna a szívéhez?
-Nem, sosem.
Időközben kiderült, hogy Ricsit egyáltalán nem érdekli a sorozat, és ő sem rajong különösebben, de a városban nagy nőcsábász hírében áll, és rendkívül közvetlen személyiség.
Íme néhány apró informáci, a két szerencsésről:
- Gabi Pesten tanul grafikusnak, Ricsi pedig Pécsen tanul jogot.
- Ötödikben kezdtek el egy osztályba járni, amikor mindketten felvételt nyertek a helyi gimnáziumok egyikébe, a nyolc osztályos gimnáziumi oktatáson belül.
- Ricsinek egyke, Gabinak viszont egy öccse van, aki táborban volt, mikor testvére elutazott.
- Gabi csak Ricsinek szólt a nyereményről, és az egyik barátnőjének, még édesanyjával sem beszélt az utazásról.
- Ricsi rendszeresen jár kondizni, Gabi pedig éveken keresztül sportolt. Az úszás, kosárlabda, és kézi labda után a capoeirás csoportokban is megfordult.
Az öntörvényűnek, makacsnak, de szerethetőnek beállított lány és barátja már együtt is buliztak a színészekkel, ahol mindenki arról beszélt, milyen jó hangulatban telt az első találkozás."
Gúnyosan felhorkantam; melyik barom volt olyan kedves, hogy a fél életemet kiterítette? Kíváncsi vagyok, anya mikor olvassa el - gondolkodtam el egy pillanatra, aztán tovább kattintottam a rólunk szóló cikkáradatban.
"Botrány az Eclipse forgatásán!
A két főszereplő, Kristen [Stewart] és Robert [Pattinson] már régóta alkotnak a való életben is egy párt.
Az Eclipse forgatásán azonban két magyar is részt vehet, hála a Summit Entertainment pályázatának. A magyar nők amúgy is híresek a szépségükről, és ez alól Szabó Gabi sem kivétel; a barna hajú szépség állítólag egy-két csók erejéig elcsábította a sokat támadott Pattinsont. A két színész nyilvánosan veszett össze a forgatás közepén, és a patáliába persze Gabi is belefolyt. Kristen magából kikelve ordított párjával, míg Robert próbálta őt csitítani.
A veszekedést több fotós is rögzítette, és a történet ismeretében nem valószínű, hogy csak a film kedvéért támadtak úgy egymásnak.
Sokan azt is látni vélték, hogy a történtek után Kristen Gabi (szigorúan haver...) barátja karjaiban vigasztalódott, míg újra kamera elé nem kellett állnia."
-Úristen... Ezek betegek - nevettem fel kínomban, magyarul ejtve a szavakat, ami persze azonnal megütötte Ricsi fülét, és mellém húzódva a monitort kezdte bámulni.
-Mi az? - kérdezett vissza úgyszint magyarul.
-Azt írják, hogy elcsábítottam Robertet, Kristen pedig nálad vigasztalódott - temettem az arcom a tenyerembe röhögve.
Ricsi hangos hahotázására már a fiúk is felkapták a fejüket.
-Mi az? - kérdezett rá végül Bron.
-Azt írta egy magyar szennylap, hogy én elcsábítottam Robertet, Ricsi pedig Kristent. Illetve Kristen nála vigasztalódott, miután oltári balhét csapott a forgatás közepén - magyaráztam el a cikk lényegét tömören.
A reggel eléggé kialvatlanul ért, mert éjszaka lefoglalt az, hogy az otthoni barátaimmal beszélgessek.
Mikor végre sikerült emberi formát öltenem, követtem Ricsit a hotel éttermébe, ahol megreggeliztük, ezúttal kettesben. Szerencsére a színészek már régen leléptek, hogy időben odaérjenek a helyszínre.
-Mi van a táskádban? - nézett furcsállva az oldaltáskám nagyságát.
-A vázlatfüzetem - ásítottam. - Van pár rajzom, amit be kéne már fejeznem - vontam vállat.
-Megnézhetem?
-Persze - bólintottam, előhalászva a füzetet. Közben persze sikerült feltűrnöm a zebra mintás pólóm, és kivillant a nadrágom csípője fölött található apró tetkó, ami egy egyszerű G betűt formált. Abban a pillanatban villant a vaku, én pedig háborogva intettem be az engem lefotózó paparazzinak, aki persze kapva kapott az alkalom után, és újra elsütötte a gépet.
-Ma se vagy túl vidám kedvedben - nézte végig az előbbi jelenetet régi barátom, aztán a rajzaimat kezdte tanulmányozni.
Reggeli után kocsiba ülve a forgatás felé vettük az irányt, ahol kivételesen nyoma sem volt egy farkasnak sem. Egész nap egyiküket sem láttam, és így különösen unalmas volt a nap. Időnként Kellan-nal vagy Jacksonnal összefutottam, és elbeszélgettünk egy kicsit, de szinte egész nap Ricsivel lógtam, aki pár órája lelépett, hogy bemehessen a városba.
Kivételes nyugalom, és csend uralkodott a konditeremben, ahová az eső elől behúzódtam rajzolni. A felülőpadon ültem, mert ott tökéletesen el tudtam helyezkedni, mikor hirtelen Alex lépett a terembe. Csak futólag néztem rá, úgy gondoltam, ha nem szólunk egymáshoz, nem is veszhetünk össze.
Teljesen elmerültem a vonalak sokaságában, az ábrák szinte maguktól születtek, már-már szinte oda se figyeltem a kezem mozgására, csak annyi volt a dolgom, hogy az eddigi formák alapján kitaláljam mi a következő lépés, mit akarok, hogy a lapomon szerepeljen. Alex erőlködő szuszogása, és a kondigépek monoton, mégis változatos zaja talán még segített is; megtörték az engem körülölelő nyomasztó csendet, ami ólomsúllyal nehezedett a dobhártyámra. Egészen addig csak ennyit lehetett hallani (na meg a ceruzám hangját, ahogy a lapomon hagyta a grafit nyomát), míg meg nem csörrent a telefonom, ami hangos üvöltéssel jelezte: valaki beszélni szeretne velem.
E/3
Amikor a férfi belépett a konditerembe, azonnal meglátta a lányt; ott ült a felülőpadon, és elmélyülten rajzolt. Csak egy futó pillantásra méltatta, de a férfi egyáltalán nem bánta. Köszönés nélkül lépett az első kondigéphez, és kezdte el használni. Élvezte, ahogy az izmai meg-megfeszültek az egyre mázsásabb súlyok alatt, mellkasából hangos szuszogások, fáradt sóhajok törtek elő, egészen addig, míg a Moves like Jagger fel nem csendült a szobában. Az akkor már a fekvenyomó padon ülő, éppen pihenő férfi szemforgatva feküdt le, és emelte le az állványról a vasrudat, amin a tárcsák voltak, és kezdett bele újra, izmai erősítésébe.
-Szia Josh, Gabi vagyok... Tudod, tegnapról - hallotta az eddig nyomatékosan csendben lévő lány vidám hangját. A válasz pár másodpercig tartott, aztán újra ő szólalt meg, de immáron az ajtón kívül. Az ajtó üvegablakán át a férfi tökéletesen látta, ahogy a csinos barna hajú 'európai', vigyorogva, nevetgélve telefonált valakivel. Olyan nagy lendülettel ment ki, hogy útközben csak úgy lehajította a férfi előtti padra a füzetét, amibe rajzolt, őt pedig hajtotta a kíváncsiság; akár bevallotta akár nem, testi vonzódást még akkor is érzett a lány iránt, ha közben nem bírtak megmaradni egymás mellett.
Eközben Gabi és Josh megbeszélték az első randi időpontját. Gabi továbbra is tartotta magát ahhoz, hogy nem akarja magát könnyed adni; az sem könnyítette meg Josh dolgát, hogy Gabi akárhányszor gondolta át, és futott neki fejben az egésznek, a fiú még mindig nem mozgatott meg benne semmit. Külsőre sem volt az esete, ezért amikor a lány letette a telefont, és átgondolta mit is csinált, egyszerűen elment a kedve ettől az egésztől.
Gabi amúgy is szeretett játszani a férfiakkal, persze szigorúan tartva magát ahhoz a határhoz, hogy érzelmeket nem szabad bevonni. Szerette a kötetlen szórakozást, és egyáltalán nem riadt vissza a vadabb kapcsolatoktól.
Amikor Gabi visszament a konditerembe, Alex elmélyülten tanulmányozta a rajzait, de amikor megérezte, hogy figyelik, felnézett.
-Ezek nagyon jó rajzok - adta vissza a vázlatfüzetet a jogos tulajdonosának.
-Kösz - felelte flegmán Gabi, és elvette a felé nyújtott füzetet.
-Tanultad?
-Grafikusnak tanulok... most lennék harmadéves. Na mentem. Jó edzést! - intett, és kilépett az ajtón.
